Fáj község Magyarország északi részén fekszik a Cserehát lankáin, Miskolctól mintegy 50 km-re. A Fáy család oklevelekben említett első tagja Rugach, aki II. András király (1205-1235) keresztes vitéze volt és 1217-ben a szentföldi hadjáratban esett el. E hadjáratot, mely az V. keresztes hadjáratként ismert, 1215-ben III. Ince pápa hirdette meg. II. András király 1217-ben útra kelt VI. Lipót osztrák herceg társaságában. Cipruson a sziget királya, Hugó is csatlakozott a sereghez, átkeltek a Szentföldre, Akkon váráig jutottak, ahol gyülekeztek a keresztesek, azonban Jeruzsálemet nem foglalták vissza, csupán kisebb összecsapások történtek, s 1208-ban a magyar király -ereklyékkel  gazdagon - haza is utazott.
Fáj területe az Árpád-házi királyok idején királyi birtok volt, míg IV. Béla (1235-1270) király a Fáy család ősének nem adományozta. A Fáy-kastély 1750 körül épült egy nemesi kúria helyén, majd az egykori barokk kastélyt klasszicista stílusban átépítették, s virágkorát a klasszicizmus idején (1800-1850) élte. Az 1800-as évek elején Fáy István gróf idején készültek Marco Casagrande látványos domborművei a díszteremben és a homlokzatokon. A híres művésznek az egri és esztergomi székesegyházban is láthatók művei. Maga a Fáy-családból az évszázadok során számos kiváló közjogi méltóság, tudós, főpap, katona került ki. A család középnemesi ágának egyik sarja volt Fáy András, író, műpártoló, Széchenyi István reformkori harcostársa.

További információ: www.faj.hu