Visegrád városa Budapesttől északra, 43 km-re található a Duna-kanyarban. Az első vár elpusztult a tatárjárás (1241-1242) következtében. A mai várrendszert IV. Béla és felesége, Mária királyné kezdte el építtetni az 1250-es években, s ennek meghatározó részei a közel 330 méter magas hegyen álló Fellegvár, a Várhegy alatti részen az Alsóvár, a Duna-parton pedig a Vízibástya. Az Anjou uralkodók idején, 1320 táján Károly Róbert király (1308-1342) rendelte el a királyi palota építését. E híres központ már 1323-ban a király székhelyévé vált.

A híres királytalálkozó is itt volt 1335-ben, melyre Károly Róbert magyar király meghívására János cseh, Kázmér lengyel király, Károly morva őrgróf, Wittelsbach Henrik bajor és Rudolf szász herceg érkezett. A tárgyalás célja az országok, az egyes területek gazdasági függetlenségének megerősítése volt, Bécstől és a nyugati kereskedőktől. A vár és a település fénykorát I. (Hunyadi) Mátyás (1458-1490) uralkodása idején érte el. Ekkor a reneszánsz udvarban a kor jelentős tudósai, művészei is megfordultak, s ekkor alakult ki a késő gótikus részletekkel bővített palotaegyüttes is. A Mátyás Király Múzeum népszerű kiállításai a királyi palota épületében és a Salamon-toronyban láthatók.

Napjainkban Visegrád a hazai és nemzetközi kulturális/sport/vízi turizmus egyik legfontosabb célpontja. 

További információ: www.visegrad.hu,  www.visegradmuzeum.hu